Mégis mitől tech téma egy sorozat? Meg miért épp ez, és miért épp ezen a blogon? A válasz tök egyszerű: a Stranger Things olyan masszív geek pornó, aminek az első szerepjátékos jelenetében el lehet veszni és úgy is lehet maradni. Szóval tök jó lenne, ha a sorozat szépen véget is érne. Szerencsére erre van is esély.
De miért érjen véget egy sorozat, ami közel tökéletes? Hát épp ezért. A sorozatgyártás egyik legszörnyűbb velejárója, hogy húzzák az egészet. Van egy első évad, ami bejön, tehát rendelnek még kettőt. A sorozat valahol szakállat növeszt*, megszeretik az emberek, szóval kell belőle még legalább három évad.
A sorozatok pedig addig tartanak, amíg van belőlük reklámbevétel (vagy előfizető). Lehet, hogy a nézettség csökken, de ameddig van még épp elég néző, addig mehet a sorozat. Elég nagy az esély, hogy a sorozat már a 4. évadban átugorja a cápát**, vagy csak simán érdektelenségbe fullad. Mert a szereplőket megismertük, minden feszültség feloldódott többször, sőt, vissza is tért, hát minek nézni tovább? Új élményünk már nem lesz belőle, maximum a megszokás hajt minket előre.
Valahogy ezt történt a legendás Doctor Who-val is, aminek az első évadai olyan kedvesen, szerethetően kockák voltak, hogy aztán valami nosztalgikus unalomba fulladjanak. Jó a Peter Capaldi, csak minden más meh. Volt valami szépség az első néhány évadnyi Stargate-ben, de hát teljesen egyértelműen a goa’uldok hajtották előre az egészet. Vagy hát – és ezt nem kéne írni – jópofa a Westworld, menni is fog sokáig, de aki látta az eredeti filmet, és olvasott némi Asimovot mondjuk, azt nem érheti túl nagy meglepetés robotos témában.
Szóval ezért lenne tök jó, ha az utóbbi évek legszebb kockaorgiája megmaradna az emlékeinkben szépnek. Szerencsére minden esély megvan rá, hogy a 4. évad után vége is lesz, és nagyon drukkolunk, hogy így is legyen. Mert így megvan a remény, hogy a sorozatot még azelőtt zárják le, hogy a klasszikus sorozatok sorsára jutna: fingja nincs senkinek, hogy mit kéne még beleírni, de hát berendelték az új évadokat, valaminek lennie kell.
Akkor már inkább egy tisztességes lezárás, nem?
* Growing a beard: Az a pillanat, ami után egy sorozat jó lesz. Az elnevezés a Star Trekből Új generációból ered, a sorozatot ugyanis akkortól tartják igazán szerethetőnek, amikor Riker elsőtiszt szakállat növeszt.
** Jumping the shark: a szakállnövesztés ellentéte. A sorozatok ettől a pillanattól lesznek vállalhatatlanok, a készítők ekkor futnak ki az ötletekből. Az elnevezés a Happy Days-ből jön, ugyanis az egyik részben Fonzie vízisível átugrik egy cápát. Igen, a készítők tényleg kifutottak az ötletekből.